KIKÖTŐ IFJÚSÁGÉPÍTŐ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

Mert értékes vagy!

HOGY ŐK IS EGYEK LEGYENEK MIBENNÜNK…

Életünk egyik hatalmas csodája, hogy az Úr elhelyez bennünket egy családban, ahol szeretet vesz körül minket, és mi is szeretettel vesszük körül a többieket. Sokat beszélünk és gondolkodunk ebben a témában, néha mégis hajlamosak vagyunk megfeledkezni a legalapvetőbb értékéről a családnak. Legnagyobb értékünk ugyanis maga az Úr, aki betölti, összetartja és szeretetével áthatja otthonunkat. A családot Isten azért alkotta meg, hogy Ő legyen a középpontja, Ő legyen az, aki élteti azt.

Amilyen értelmetlen dolog lenne levest úgy főzni, hogy gazdagon összeválogatott hozzávalókkal látunk neki ? de víz nélkül; ugyanolyan lehetetlen valódi családi életet élni az Úr nélkül. Hiszen a családunkban Ő az, aki szeret ben-nünket ? egymáson keresztül. Ő az, aki betölti a szükségeinket ? egymáson keresztül. Ő az, aki megvigasztal, megörvendeztet, és olyan mélyen szeret, aminek nem vagyunk képesek ellenállni, és engedünk e szeretet átformáló erejének. ?Hogy mindnyájan egyek legyenek; amint te énbennem, Atyám, és én tebenned; hogy ők is egyek legyenek mibennünk.? (Ján. 17,21)

Érdemes közel engednünk magunkhoz az Atya megszólítás kedves, meghitt jelentését. Ha megfigyel-jük, hogy Jézus általában e nevén beszélt az Úrról, és tudjuk, hogy Ő azért jött, hogy kijelentse nekünk az Atyát. (Ján. 1,18) Istenről, a Mindenható Úrról, a gyógyító, szabadító Istenről kaptak az emberek kijelentést a korábbi időkben is, de csak Jézus által válhatott Isten Atyává az ember számára. Nép helyett család lett az ember Az Úr vonatkozásában. Ezért volt külön jelentősége annak, hogy Jézus Isten személyét és NEVÉT is kijelentette (Ján. 17,6.11-12). Miért? Mert az Atya nemcsak megszabadít, gondos-kodik és szeret, hanem Ő maga a szabadulás, a gondoskodás és szeretet, Ő maga minden, amire az ember vágyik. A teljesség, mely képes mindent élettel megtölteni.

Emberi viszonylatban is megmutatkozik, ha hiányzik az atya, az apa. A különböző felmérések igazolják, hogy a fiatalkorú bűnözők közös vonásai az alábbiakban nevezhetőek meg: 60%-uk kimaradt az iskolából, 70%-uk élt valamilyen droggal, és több mint 80%-uk apa nélkül nőtt fel. Nem találtak más közös pontot, ami nagyobb súllyal jelent volna meg az érintett fiatalok életében. Minden ember számára fontos, hogy egészséges családi kapcsolatai legyenek, bizalom és szeretet vegye körül, miközben felnő ? vagy éppen miközben ő nevel fel egy gyermeket. Azonban megfelelő családi kötelékeink közepette is megélhetünk olyan beteljesületlen állapotot, ami idővel keserűséget, nyugtalanságot és egyéb problémákat vált ki. Ennek nagyon egyszerű magyarázata van. A családban mindenkinek Atyja az Úr, és nem tudunk ?kinőni? abból a korból, amikor szükségünk van az Ő közeli, támogató jelenlétére. Ezért az Ő hiánya, hatalmas űrt és egyre mélyülő gondokat hagy maga után. Emberi kapcsolatainkhoz képest azonban egy nagy különbség is megfigyelhető itt: nem azért áll elő hiányállapot, mert az Úr, a központi személy hiányzik, hanem mert bár Ő folyton jelen van, mi nem lépünk vele kapcsolatba.

Nem létezik annál nagyobb összetartó erő és mélyebb forrása a családunkban a szeretetnek, mint amikor mindannyian átengedjük magunkat az Atya szeretetének és gondoskodásának. Akkor boldog és kiegyensúlyozott a házasságunk, amikor azt nem ketten akarjuk megélni, hanem a boldogság forrása, a kapcsolat középpontja Isten, aki a másik emberen keresztül szolgálva felénk, betölti minden szükségünket, megelégíti minden vágyunkat. Mert erre csak Ő képes.
Akkor tudjuk igazán támogató és igei módon nevelni gyermekeinket, akkor tudjuk valóban szívből szeretni őket, ha engedjük, hogy áthasson bennünket az Úr feltétel nélküli szeretete, és ez a szeretet szolgáljon a gyermekeink felé. Még ha minden tőlünk telhetőt megteszünk is, akkor sem tudunk úgy hinni és bízni a gyermekeinkben, ahogy arra nekik szükségük lenne ahhoz, hogy kiteljesedett, egészséges és érett emberekké válhassanak. Mert erre csak Ő képes.

Legyünk bármilyen szerepkörben is, a mi Atyánk örökké velünk marad, örökké szeret, és hűségesen vezet. Áldásunkra akar lenni, hogy amiként mi áldottak vagyunk, mások számára is áldássá lehessünk ? kezdve e munkát a családunknál. (1 Móz. 12,2) Ahogy a tékozló fiú példázata is mutatja, az Atya nem mond le rólunk, visszavár, és bármi történik is, nem szolgaként, hanem gyermekeiként vár haza bennünket. (Luk. 15,11-32) Engedjük hát közel Őt magunkhoz, hadd vezesse Ő a családunkat, hadd vál-junk eggyé mindannyian Őbenne. (Ján. 17,23)

Hozzászólások

Hozzászólások

Author: Pintér Zsolt